Változnak a gyed és a csed szabályai!

Több ponton módosítaná a kormány az egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvényeket. A változtatási javaslatok érintik a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozási díjra, illetve a baleseti ellátásokra vonatkozó szabályokat. A tervezett változások zöme 2015. július 1-jétől, kisebb részük 2016. január 1-jétől lépne hatályba, ha azokat elfogadja az Országgyűlés.

2015. július 1-jétől módosuló szabályok:

Új kedvezményszabály

A törvényjavaslat indokolása tartalmazza, hogy a törvénymódosítás egyfajta új „kedvezményszabályt” hoz létre azon kismamák ellátásainak megállapítására, akik – a Gyed Extra intézkedéseinek hatására – az ellátás folyósítása mellett mennek vissza részmunkaidőben dolgozni. A módosítás célja, hogy egy újabb ellátás megállapításánál a magasabb naptári alap figyelembevételére legyen lehetőség.

Ez mind a csecsemőgondozási díjra, mind a gyermekgondozási díjra vonatkozna. Azaz, ha például a második gyermek a gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az első gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási, illetve gyermekgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a második gyermekre járó csecsemőgondozási, illetve gyermekgondozási díj alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.

Gyermekgondozási díj mértékére vonatkozó módosítás

A módosítás indokolásában olvasható, hogy más módon kell kiszámolni az ugyanazon gyermek után járó csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj alapját, így ennek következtében az ellátás a gyermekgondozási díj igénybevételekor lecsökken. A csökkenés a minimálbér kétszeresének 70 százalékát meghaladó csecsemőgondozási díj esetén áll elő, tekintettel a gyermekgondozási díjra vonatkozó felső határra. Erre tekintettel módosulna a gyermekgondozási díj alapjának kiszámítási módja.

2016. január 1-jétől módosuló szabályok:

Jövő év elejétől megszűnne a gyermekgondozási díjnál a 60 napos várakozási idő. A hatályos szabály szerint ugyanis nem jár a gyermekgondozási díj, ha a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek egyéves kora után kezdődik, az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat. Kivétel ez alól, ha az igénylő a gyermekre tekintettel csecsemőgondozási díjat vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal.

A módosítás indokolása szerint azért kerülne ki a törvényből a 60 napos várakozási idő, mert „ha a gyermek egyéves kora után az anya szeretne visszatérni a munkaerőpiacra, és az apa szeretné igénybe venni a gyermekgondozási díjat, a hatályos szabályok szerint erre csak 60 napos várakozás esetén van munka mellett lehetősége. Ez – a törvényjavaslat szerint – indokolatlan megszorítás, hiszen az apa járulékfizetéssel megalapozta az ellátás igénybevételét.

A törvényjavaslat szerint 2016. január 1-jétől úgy módosulnának a gyermekgondozási díj időtartamára vonatkozó szabályok, hogy– ikergyermekek kivételével – minden esetben a gyermek 2 éves koráig járna a gyermekgondozási díj.

Az indokolás alapján: „A 2010. évi kormányváltás előtt bevezetett szigorítás volt, hogy a szülést, illetve az ellátásra jogosultság megnyílását megelőző két éven belüli biztosítási jogviszony időtartamához igazították a gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát. Így az ellátás a gyermek 2 éves koráig csak abban az esetben jár, ha a társadalombiztosítási jogviszonnyal megalapozott időtartam eléri a másfél évet. Társadalompolitikai okból és a bürokrácia csökkentése érdekében is indokolt, hogy a 365 nap társadalombiztosítási jogviszony megléte a gyermek 2 éves koráig alapozza meg az ellátásra való jogosultságot.”

Forrás: www.adozona.hu | dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértő